Publications
2012. 05. 09., 18:15

Az ötödik éve, évi 6 alkalommal futó reprezentatív, 1000 fő megkérdezésével zajló Bankindex kutatás idén átalakult struktúrával méri a bankok ismertségét, a pénzintézetekkel kapcsolatos elégedettséget és lojalitást, illetve a lakossági termékhasználatot, kiegészítve mindezeket olyan új témákkal, mint például a bankszektorral kapcsolatos általános fogyasztói attitűdok feltérképezése, vagy éppen a háztartások fizetési szokásainak megismerése. Szintén új beépülő modulként jelent meg a Bankindexen belül az ún. ad hoc kutatási felület, mellyel lehetővé vált a szektort érintő aktuális kérdésekre való válaszkeresés. Így került a 2012-es kutatás első hullámának fókuszába a végtörlesztés és az annak kapcsán érvényesített fogyasztói viselkedésminták.

A kutatás adatai alapján a lakosság körében 5% volt azok aránya, akiket-saját elmondásuk szerint- érinthetett a végtörlesztés lehetősége, illetve csaknem minden 10. válaszadó mondta azt, hogy tud közvetlen környeztében olyanról, aki részt vett a végtörlesztésben.

Volt e Önnek vagy az Önök legszűkebb családjának olyan devizahitele, amelyet  érintett a végtörlesztés lehetősége?

·         Igen: 5%

·         Nem: 92%

·         NT/NV: 3%

Éltek-e a végtörlesztés lehetőségével?

·         Igen sikerrel: 39%

·         Nem, próbálkoztak ugyan, de nem sikerült: 18%

·         Nem, nem is próbálkoztak: 40%

·         NT/NV: 2%

A végtörlesztésre jogosultak több mint harmada nem is próbálkozott meg deviza hitelének visszatörlesztésével. Döntésük indoklásakor egyöntetűen arra hivatkoztak, hogy nem állt rendelkezésre elegendő összeg a háztartás kasszájában.  

A sikerrel és az eredménytelenül végtörlesztők által felhasznált/ felhasználni szándékozott forrásokat vizsgálva egyértelműen kitűnik, hogy a végtörleszteni tudó háztartások jellemzően saját forrást és/vagy baráti segítséget használtak fel, az ingatlan eladása csak szórványosan fordult elő. A folyamatot végigvinni nem tudók pedig alapvetően újabb banki hitel felvételében gondolkodtak. Feltételezhetjük tehát, hogy a végtörlesztésben potenciálisan érintett, de a végtörlesztési szándékot nem jelző hitelesek végtörlesztésből való kiesését az okozta, hogy a hitelkiváltás során nem reméltek pozitív hitelbírálatot.

A másik következtetés, amely a végtörlesztés forrásainak elemzéséből adódik az az, hogy a végtörlesztés lehetősége inkább egy olyan réteget tudott hatékonyan elérni, melynél az árfolyamváltozások következtében megnövekedett törlesztőrészlet-fizetés nem kenyérkérdésként jelentkezett a mindennapokban. Ezt az elképzelést látszik alátámasztani az MNB adatai, melyek szerint a végtörlesztéssel párhuzamosan a nem végtörlesztett hitelek között folyamatosan nőtt a nem teljesítő hitelek aránya.

A sikerrel végtörlesztőkön belül az átlagos hitelnagyság 3,7 millió forint volt, mely jelzi, hogy nem csak a nagyobb, hanem a kisebb, 2-3 milliós hitelek is nagy számban kerültek végtörlesztésre.

A végtörlesztést elindítók körében vizsgáltuk, hogy a végtörlesztéssel kapcsolatban milyen érzéseik, milyen pozitív, illetve negatív tapasztalataik vannak. A válaszadók minden megkötés vagy kategória-használat nélkül, szabadon válaszolhattak a feltett kérdésekre. A válaszok mind mennyiségükben, mind jellegűkben eltértek az érzelmi skála két végpontján. A pozitív vélemények száma elmaradt a kellemetlen, rossz élményekétől, amely annak is betudható, hogy a végtörlesztéssel próbálkozók közül nem mindenkinek sikerült visszatörlesztenie hitelét. Ugyanakkor a negatív benyomások egy irányba történő gravitálása jelzi, hogy a folyamat kimenetelétől függetlenül általában ugyanazokkal a nehézségekkel találkoztak a hitelesek. Ezek pedig nem voltak mások, mint az általános információhiány, a bizonytalan ügyintézők, valamint az előbbi tényezőkből is következő hosszadalmas ügyintézés. A pozitív élmények ezzel szemben sokkal kevésbé kötődtek magához az ügyintézéshez, a megkérdezettek által alkalmazott megközelítés sokkal inkább érzelmileg vezérelt (megkönnyebbülés), mint konkrétumokról számot adó volt.

A blokk végén arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon azok, akiket érintett ugyan a végtörlesztés lehetősége, de végül is nem végtörlesztettek (nem is próbálkoztak vagy ha igen, akkor sikertelenül) kívánnak-e élni a 2012 végéig igénybe vehető árolyamgáttal. A megkérdezettek mindössze 10%-a valószínűsítette a rendszerbe történő belépést, míg a másik táborban döntően a nemmel válaszolók kerültek a még bizonytalankodók mellé.

A közeljövőben tervezi az árfolyamrögzítést igénybe venni?

·         Igen: 10%

·         Nem: 63%

·         NT/NV: 26%