Publications
2012. 05. 18., 11:48

A felnőtt magyar népességre reprezentatív Bankindex kutatás 4 év után idén megváltozott és kibővített struktúrával monitorozza többek között a pénzügyekkel kapcsolatos lakossági attitűdöket, bankolási szokásokat, és a meglévő termékhasználati mintázatokat. A kéthavonta lekérdezésre kerülő felmérés egyik új belépő blokkja, az ún. ad-hoc kutatási felület, mely februárban a végtörlesztéssel kapcsolatos érzések, döntések, tapasztalatokat feltérképezéséhez biztosította az alapot. A legfrissebb, április 26. és május 4. között zajló adatfelvétel alkalmával pedig a tranzakciós adó került a kutatás fókuszába.

A tranzakciós adó bevezetésének kormányzati kommunikációja április második hetében kezdődött el. Kész törvénytervezet hiányában sok volt a bizonytalanság a részleteket illetően, de az nagyjából jól látható volt, hogy a pénzügyi műveletek csaknem egészének megadóztatása nemcsak a bankszektort, hanem a gazdaság minden szereplőjét, közvetlenül vagy közvetve érinteni fogja.

Először segített módon mértük a tranzakciós adó ismertségét úgy, hogy azt a kormányzati gazdaságpolitika részeként tervezett adózási átalakítások egyik elemeként soroltuk fel. A tranzakciós adóról a lakosság több mint háromnegyede (76%) hallott. Ez az arány mindössze pár százalékponttal marad el a mobilbeszélgetések megadóztatásának ismeretségétől (84%). Ezzel szemben az EVA jövőbeni megszüntetéséről, valamint az ötkulcsos adórendszer kialakításáról való informáltság jelentős leszakadással (41, illetve 39%) követi a bank-,illetve krízisadó kivezetésével párhuzamosan megjelenő két új adó ismertségét.

Azok, akik valamilyen formában értesültek a tranzakciós adó jövő évi bevezetéséről, többnyire a magánszemélyeket nevezték meg adóalanyoknak; mindössze harmaduk válaszolt úgy, hogy az a pénzintézeteket fogja terhelni. Az, hogy adó által érintettek listájából a bankok mellett a kis-és középvállalkozásokat, valamint a multinacionális vállalatokat is kézzelfoghatóan kisebb mértékben választották a válaszadók a magánszemélyek mellett, jól mutatja, hogy a lakosság úgy véli, a pénzügyi műveletek megadóztatásának igazi vesztese az átlagember. Itt kell azonban újból visszatérnünk arra, hogy az adatfelvétel az immáron másfél hónapja tartó kormányzati kommunikáció legelső híreit követően történt. A sajtófigyelések alapján elmondható, hogy a lekérdezés előtt és után eltérő súlypontok vehetők észre a híradásokban, többek között az adóalanyok tekintetében. Míg például az adatfelvételét megelőzően a tranzakciós adó szinonimájaként gyakran hangzott el a sárgacsekk adó, -- implicite utalva arra, hogy a lakosság lesz a teherfizető-, addig a május közepén megjelent hírek már egyértelműen a bankokat nevezték meg adóalanyoknak.

Hogy tudja, kinek vagy kiknek kell majd megfizetnie az adót?

Magánszemélyeknek: 87%

Kis-és középvállalkozásoknak: 37%

Pénzintézeteknek: 35%

Multinacionális vállalatoknak: 30%

NT/NV: 9%

A megkérdezettek nem keverik össze a tranzakciós adót a spekulatív pénzügyi műveletek hasznának lefölözését megcélzó Tobin-adóval, hiszen az a mindennapos pénzügyi ügyletek, úgymint például a sárga csekkes fizetés, a csoportos beszedés vagy a készpénzfelvétel után csak a sor legvégén, mindössze 29 %-os említettséggel szerepel. Nem meglepő módon az emberek leginkább a sárga csekkes fizetés megadóztatására figyeltek fel, 10 megkérdezettből csaknem 9 mondta, hogy hallott róla. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a magyar lakosság fizetési tranzakcióit többnyire még ma is készpénzzel rendezi, a bankkártyás fizetések és az átutalások is magas említési aránnyal rendelkeznek.

Megfigyelhető, hogy azok, akik a legalább részben elektronikus úton intézik a fizetési kötelezettségeik kiegyenlítését, tájékozottabbak a bevezetésre szánt adó által érintett pénzügyi műveletekről. Ezt okozhatja az, hogy az elektronikus úton történő számlakiegyenlítést használókat többnyire magasabb pénzügyi kultúra jellemzi, mely mind a figyelem irányultságát, mind a gazdasági hírek útvesztőiben való sikeres eligazodást elősegíti.

A pénzügyi műveletekre kivetett adót a lakosság a sárga csekkes fizetés esetén tudja legkevésbé tolerálni, azonban a többi tranzakciónál is- kivéve a spekulatív műveleteket- szintén magas elutasítottságot figyelhetünk meg. Ha leválogatjuk a kérdésre választ adni nem tudókat és a válaszmegtagadókat, akkor különösen élesen rajzolódik ki az adóval szembeni, attitűdszinten meglévő gátak. A válaszadók több mint fele a felsorolt 9 pénzügyi tranzakció közül legalább 8 esetben mondta azt, hogy azoknál semmiképpen sem fogadható el az adó bevezetése.

A kártyás fizetés megadóztatására reagálva a megkérdezettek több mint 40% említette, hogy biztosan készpénzes fizetésre térne át az adó életbelépése után. Ugyanakkor, ha a kapott adatot összevetjük a Bankindex kutatásba szintén újonnan bekerült, fizetési szokásokat felmérő blokk eredményeivel, akkor azt látjuk, hogy azoknál, akik az elmúlt hét napban fizettek bankkártyájukkal, ez az arány mindössze 27%. Tehát annak ellenére, hogy sokan valószínűsítenek változást fizetési szokásaikban az adó hatására, az aktív bankkártya-használók- vélhetőleg megszokva a kártyás fizetés kényelmét - nem fognak tömegesen visszatérni a készpénz használatához.

A tranzakciós adóval kapcsolatos felmérést olyan állításokkal felsorolásával zártuk, amit sokszor lehetett hallani, olvasni az adó kommunikációja során. A válaszadóknak egy 1-5-ig terjedő skálán kellett értékelniük, hogy mennyire értenek egyet az adott állítással, ahol az egyes jelentette azt, hogy egyáltalán nem, az 5-ös pedig, hogy teljesen mértékben. A megkérdezettek többsége vélte úgy, hogy nehezen lehet majd kibújni az adó megfizetése alól, mely úgy fog anyagi veszteséget jelenteni a háztartások számára, hogy összességében nem lesz igazán jelentős bevétel a költségvetés számára. A készpénzes fizetés adómentességének várható hatásait tekintve pedig a kártyás fizetések visszaszorulását, a megtakarítások párna alatt tartását, valamint a feketegazdaság térnyelését prognosztizálták. Összességében tehát elmondható, hogy lakosság meglehetősen érzékeny erre az adóra, továbbá borúlátó a tranzakciós adó bevezetésének hatásai tekintetében.