A banki ügyfelek harmada megosztaná banki adatait más szolgáltatóval
A PSDII szabályozásról a banki ügyfelek negyede hallott, ennél többen, minden harmadik banki ügyfél hajlandó is lenne megosztani banki adatait kézzelfogható kedvezmények érdekében, harmadik szolgáltatóval.
2020.01.13.
2019 szeptemberében Magyarországon is életbe lépett a PSD2 szabályozás azon eleme, amely megnyitja az utat a nyílt bankolás előtt, azaz a banki adatvagyont megoszthatóvá teszi – az ügyfél kérésére – harmadik feles szolgáltatókkal, fintech cégekkel is. Bár a pénzügyi szektor régóta készül és „beszél” az új szabályozás várható hatásáról, több fintech megoldás is már megjelent a hazai piacon, kérdés, hogy a lakossági oldalon, azaz a banki ügyfelek körében mennyien ismerik az új szabályozást és mekkora a nyitottság a banki adatok megosztására, azaz a keresleti oldal mennyire készült fel az új szabályozás adta lehetőségekre. A Scale Research Bankindex kutatása 2019-ben több hullámban is vizsgálta a szabályozás ismertségét, és azt találtuk, hogy az igénybevétel iránti nyitottság magasabb, mint a szabályozás tényleges ismertsége, utóbbi valamennyire növekedett is a 2019-es év végére.
Banki ügyfelek negyede ismeri a PSD2-es szabályozást
Éves átlagban a banki ügyfelek 24%-a ismeri a szabályozást 2019-ben, ennyien hallottak arról, hogy kérésükre köteles megosztani bankjuk tranzakciós adatait harmadik szereplővel. Optimizmusra ad okot, hogy a szabályozás ismertsége a banki ügyfelek körében a 2019-es év II. félévére már 27%-ra növekedett az első féléves 21%-ról, úgy tűnik, hogy a sajtóhírek egyre több ügyfélhez jutottak el. A szabályozás némileg nagyobb publicitást ért el a férfiak körében (közöttük 28% mondta ismerősnek a szabályokat a hölgyek körében mért 21%-hoz képest). Ezen kívül a banki szempontból legaktívabb ügyfélkör, a 30 és 49 év közötti korosztály körében is átlag feletti (28%) az új szabályok ismerete.
A banki adatok megosztására többen nyitottak, mint amennyien ismerték a szabályozást
A banki ügyfelek 33%-a lenne hajlandó megosztani banki tranzakciós adatait egy harmadik szolgáltatóval, valamilyen testre szabott szolgáltatásért vagy kedvezményért cserébe. Általánosan igaz, hogy az ügyfelek nagyobb arányban nyitottak a nyílt bankolás igénybevételére, mint ahányan korábban hallottak a szabályozásról (24%). Emellett nagyobb affinitást látunk a nyílt bankolás iránt a férfiak körében (39% venné igénybe), a 30-49 évesek körében (36%), illetve a szabályozást már korábban ismerők között (44%).
Főleg a számlához kapcsolódó kedvezményekért osztanák meg adataikat a banki ügyfelek
A hazai banki ügyfelek jellemzően konkrét banki termékekhez kapcsolódó előnyökért és kedvezményekért lennének hajlandóak megosztani banki adataikat más szolgáltatókkal. Leginkább számlavezetési díjkedvezményért (43%), kedvező megtakarítási lehetőségek esetén (24%), vagy esetleg kedvezőbb személyi hitel (18%) vagy hitelkártya ajánlatok (16%) motiválnák őket az adatmegosztásra. A biztosítások vagy a valós tranzakciós szokásokon alapuló tanácsadás csak az ügyfelek tizedét ösztönözné, és több banknál vezetett bankszámla együttes ügyintézése is csak az ügyfelek 7%-át vonzaná. Ez utóbbi összefügg azzal a ténnyel is, hogy a banki ügyfelek jelentős része csak egy bankkal áll kapcsolatban. A bankoló lakosság harmada egyik felsorolt kedvezményt sem találta vonzónak, ami a bizonytalanságra vagy a lehetőség elutasítására utal.
A bankok továbbra is előnyt élveznek a pénzügyi adatok megosztásánál
A banki tranzakciós adatok megosztása iránt nyitott ügyfelek leginkább a pénzügyi szférán belül gondolkodnak, az érintett ügyfelek fele egy másik bankkal osztaná meg saját adatait. A legtöbben tehát nem „vinnék” át adataikat a bankrendszeren kívül: pénzügyi tanácsadó vagy bróker cégekkel az affinis ügyfelek 29%-a, online fizetési szolgáltatókkal (pl. PayPal) 26%, pénzügyi termék összehasonlító oldalakkal 21%, pénzügyi tanácsadó holnapokkal 14% osztaná meg bankolási szokásait. A pénzügyi szférán kívüli szolgáltatók még kevésbé népszerűek a tranzakciós adatok megosztásával kapcsolatban, erre utal, hogy nemzetközi technológiai cégekkel (mint pl. Google vagy Apple) a nyílt bankolás iránt fogékony ügyfelek közül is csak 7%, telekommunikációs cégekkel csak 10% osztaná meg adatait.
„A banki ügyfelek kisebb részéhez jutott el a PSD2-es szabályozás és ennek lehetősége 2019 végéig, bár egy enyhe növekedést látunk az ismertség terén a második féléves adatok alapján. Mindez összefügg azzal is, hogy nem láttunk intenzív kommunikációt a lakosság felé a szereplők részéről, és még nem jelentek meg igazán átütő megoldások és ajánlatok a lakossági piacon. Komolyabb piaci potenciálra utal az a tény, hogy a lehetőség megismerését követően már a banki ügyfelek harmada nyitott banki adatainak megosztására, noha csak minden negyedik ügyfél hallott eddig az elméleti lehetőségről. Emellett az ügyfelek leginkább a banki körön belül tudják elképzelni a tranzakciós adatok átadását, amelyben bizonyára a pénzügyekkel kapcsolatos ismeretek alacsony szintje, valamint az általános bizalmatlanság is szerepet játszik. Mindez a bankok számára kedvező előny és kedvező alapállás, de mindez gyorsan meg is változhat a kínálat függvényében” – értékeli az eredményeket Schauermann Péter a Scale Research ügyfélkapcsolati igazgatója. „A PSD2 szabályozás által teremtett lehetőségekkel kapcsolatban jelenleg inkább a pénzügyi témák iránt affinis szegmensek nyitottak. Viszont, ha olyan szolgáltatók jelennek meg a piacon, amelyek új és hasznos megoldásokat kínálnak megfelelő kommunikációval megtámogatva, szélesebb ügyfélkör is elgondolkodik majd, hogy kihasználja a szabályozás adta lehetőségeket – ahogy arra számos példát láttunk az online biztosítások vagy érintés mentes fizetési megoldások esetén. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az új megoldások az ügyfelek számára közérthetőek legyenek, egyértelmű és pénzben kifejezett előnyöket nyújtsanak, a belépési korlát alacsony, a szolgáltatás használata pedig pofon egyszerű legyen.” – teszi hozzá a szakember.
A kutatásról: a Scale Research Lakossági Bankindex online kutatása a 18 évnél idősebb magyar banki ügyfelekre reprezentatív kérdőíves felmérés, amelynek online kérdőíves része éves szinten 2000 fős mintán vizsgálja a banki és pénzügyi termékek használatának jellemzőit.
Digitális fizetési megoldások használata Magyarországon (és a régióban) – friss kutatás, amihez nekünk is van némi közünk 😊
A Mastercard idén második alkalommal mérte meg hazánk Digitális Fizetési Indexét, amely három fő pillérre: az infrastruktúrára, a tudásra és a használatra alapozva méri a piac...
Mi lesz a pénzügyeinkkel? Pesszimistább a magyar lakosság, mint a járvány idején
Scale Research: mélyponton a lakosság szubjektív jövedelmi helyzete, a hitelfelvételi nyitottsága és a megtakarításokkal kapcsolatos várakozásai, amelyek a COVID járvány idején...
Spórolni kezdett a magyar lakosság: így hat a háború a pénzügyeinkre
2022 júniusában a magyar lakosság 58%-a tervezte, hogy visszafogja kiadásait vagy elhalasztja nagyobb vásárlását a következő 1-2 hónapban, ez a márciusi értékeknél magasabb...